A mozgás és a tánc azóta jelen van az életemben, hogy megtettem első lépéseimet. Táncos pályafutásomat ovis balettal kezdtem. Mivel a baletthoz nem találták megfelelőnek testalkatomat letettem arról a tervemről, hogy balerina leszek és jazztánccal folytattam. Ez után következett a show tánc, ahol fiatal korom ellenére a legjobbak közé tartoztam, rossz fellépési körülmények miatt azonban szüleim kiírattak.

Vigasztalásként írattak be társastánc csoportba azzal a céllal, hogy később versenytáncolni kezdjek. Az ötletet a Pataky SE táncos fellépése adta nekik. Így hát az első versenytáncos lépéseket ugyanott sajátítottam el pár évvel később, mint jelenlegi táncpartnerem. A versenyelőkészítő csoportban azonban se szabad fiú, se velem egykorú táncos növendék sem volt, ezért szüleim beírattak egy közeli táncegyesületbe, ahol hamarosan partnerre is akadtam Kaputa Zoltán személyében és 2003 novemberében elindultunk első E osztályos versenyünkön. 3 év és 3 osztály közös munkája után táncpartnerem érdeklődése  alábbhagyott a tánc iránt, valamint nehézséget okozott neki az ingázás Gödöllőről, ezért új partnert kerestem.

Szinte azonnal sikerült táncpartnert találnom. Takács Dániellel D standard és C latin kategóriában kezdtünk versenyezni junior korosztályban. Mindennap kijártam solymári táncpartneremhez gyakorolni, és a sok  edzésnek meg is lett az eredménye, hiszen több döntős helyezés mellett Budapest bajnokok lettünk. Ennek ellenére edzőink nem sokkal később mindkettőnknek új partnert javasoltak.

Következő partneremmel, Fazekas Mátéval csak ifjúsági C latin kategóriában versenyeztünk. Rendre döntős, dobogós helyezéseket értünk el osztályos és kiemelt versenyeken egyaránt. A Budapest bajnokságon és a zánkai diákolimpián is felállhattunk a dobogóra. Napi táncedzéseink Vácon voltak, melyek késő estig tartottak, így az utazás is rengeteg időmet vette el nap, mint nap. Sikereink ellenére Máté barátnője unszolására úgy döntött, vele folytatja táncos pályafutását.

Másfél év közös munka után tehát különváltak útjaink. Több hónapos párkeresés után Balogh Richárd lett a táncpartnerem. Ricsivel imádtam együtt táncolni, nagyon jól kijöttünk emberileg is, de a távolság miatt hamar be kellett látnunk, hogy nem működhet ez a táncpartneri kapcsolat hosszútávon. Ricsi ugyanis Békéscsabán lakott, és többet utaztunk egymáshoz, mint amennyit edzeni tudtunk. Fél évnyi utazgatás után jobbnak láttuk ha közelebbi táncpartnert keresünk magunknak.

Következő táncpartneremmel, Zsolt Kristóffal 2009-től közel 4 évig táncoltunk együtt. Standardből C, latin-amerikai táncokból pedig B osztályban kezdtünk el versenyezni. Standardből, jelenlegi táncpartneremtől, Urbán Tamástól tanultunk és már 3 hónap felkészülés után versenyen indultunk, ahol rögtön egy 3. helyezést sikerült elérnünk 13 páros közül. Standard táncokból ezután kategóriánk összes versenyén dobogóra állhattunk és 11 alkalommal sikerült elhoznunk az aranyérmet is. Kristóffal mindketten szerettünk utazni, és új városokat megismerni, ezért a hazai versenyek mellett rendszeresen mérettettük meg magunkat külföldön is. Szerencsére a B osztályt is hasonlóan sikeres versenyzéssel abszolváltuk mindkét táncnemben, hiszen  itt is sorra dobogós helyezéseket értünk el. Közel 4 év versenyzés alatt 10 országban több mint 20 nemzet táncosával mértük össze tudásunkat. A versenyzés mellett számtalan fellépést vállaltunk és több hotel visszajáró fellépői és tánctanárai lettünk. 2012-ben pedig fél évet töltöttünk Cipruson meghívott táncoktatóként. 2013-ra feljutottunk A osztályba standard és latin táncokból is. A felkészülés azonban egyre nehezebbé vált,  mivel Kristóf alacsonyabb nálam. Ez a magasságkülönbség pedig egyre több vitát és feszültséget generált köztünk, így 2012 novemberében úgy döntöttünk külön folytatjuk táncos karrierünket.